A Kernstok Károly Kör névadójáról...

Kernstok Károly Budapest, 1873. dec. 23. - 1940. jún. 9.
Az Iparművészeti Iskolában tanult, majd 1892-től Hollósy Simonnál Münchenben, és 1893-95-évek alaltt  a párizsi Julian Akadémián. 1896-ban tért haza és itthon a Benczúr-mesteriskola növendéke volt három évig. Korai életképei a magyar kritikai realizmus jellemző alkotásai. (Agitátor, 1897; Hajóvontatók, 1897). Később fordul -a nagybányai festők hatására- plein air lehetőségét kereső realista ábrázolás felé (Szilvaszedők, 1901). Stílusa az 1906-os párizsi tanulmányút hatására megváltozott. Nagyméretű, dekoratív stilizált  formát és vonalat hangsúlyozó posztimpresszionista képeket alkotott. (Lovasok a vízparton, 1910).

 1907-től a Nyolcak egyik vezetőjeként lesz az új festői törekvések egyik élharcosa. Ady barátja, a radikális értelmiség jellegzetes képviselője. 1911-ben a Schiffer-villa, 1912-ben pedig a debreceni vármegyeháza számára festett dekoratív üvegablakokat, s ugyanebben az évben készült el Ősvadászok című falfestménye.

1919-ben emigrált, 1926-ig Berlinben tartózkodott. Ekkor visszatért Magyarországra. Budapesten s főként Nyergesújfalun élt. Ez időben festette Utolsó vacsora című expresszionista művét és naturalisztikus tájképeit. Élete utolsó szakaszának munkássága az etruszk festészet hatását tükrözi (Szép Heléna elrablása, 1933  és a Sírbatétel, 1934).

Jelentős rajzművészete is, rézkarcokat is készített. Előadásai és cikkei gyakran jelentek meg a művészeti és napilapokban. Művei túlnyomó részben a Magyar Nemzeti Galéria tulajdonában vannak.



Szemelvények munkáiból

 Jelenléte a Kieselbach Galéria és Aukciósházban


Kötődése Nyergesújfaluhoz 
Emlékkiállítást és tudományos ülést rendeznek a nyergesújfalui Kernstok-villa megmentéséért Kernstok Károly (1873-1940) festőművész munkásságáról, a családról, az otthonául szolgáló villáról. A festőművész 1912-ben építtette a kis, műtermes villát, amelyet nagy gyümölcsöskert vett körül - mondta Gassama-Szabó Bernadett művészettörténész, az emlékkiállítás kurátora az MTI-nek. Nyaranta gyakran megfordultak ott a festő barátai, például Feszty Árpád, Czóbel Béla, Márffy Ödön festő, Vedres Márk szobrász, Lyka Károly művészeti író és Ady Endre költő Csinszkával. Kernstokra a századforduló tájékán a nagybányai festők hatottak, később, a párizsi tanulmányút alatt Cézanne, Van Gogh, a Fauve-ok (Vadak), mint Matisse, Derain művészete. 1909-től a Nyolcak nevű művészcsoport egyik vezetője lett, a 20-as évek végén a Képzőművészek Új Társasága (KÚT) művésztanácsának volt az elnöke.

A Kernstok-villa azonban mára annyira lepusztult, hogy félő, egy-két év alatt összedől - mondta művészettörténész, hozzátéve, a város az emlékkiállítással és a konferenciával kívánja felhívni a figyelmet az épületre, segítséget kérve a megmentéséhez. Nyergesújfalu önkormányzata pályázaton igyekszik pénzt szerezni, de sajnos az nem lesz elegendő a restauráláshoz - vélekedett. Emiatt az emlékkiállítást sem lehet megrendezni a villában, ezért a Polgármesteri Hivatal épületében levő Kernstok Galériában állítják ki a művész mintegy 80 alkotását, ebből 20-22 olajkép, a többi grafika és akvarell. A képek legtöbbje a tatai Kuny Domokos Megyei Múzeum tulajdona, de van köztük három olyan alkotás, amelyet a Magyar Nemzeti Galéria letétbe helyezett a nyergesújfalui városházán.